Az avar a legfontosabb mulcsanyag a
kertben, mivel rendszerint sok van belőle, nem kell szállítani és
aprítani, így ökológiai szempontból előnyösebb, mint a kertészeti
boltokban vásárolt anyagok. Puha és gyorsan elbomlik. A különböző fák és
bokrok alatt a kertekben kevert avar képződik, amelynek szén-nitrogén
aránya kb. 50:1.
Az avarral történő mulcsozás
teremt leginkább az erdőre jellemző körülményeket. Ősszel a leveleket
védőrétegként egyszerűen a fák és bokrok alatt hagyhatjuk télire.
Tavaszra a bomlás általában olyan előrehaladott állapotban van, hogy a
levelek és a korhadó avar a fák alatt maradhat. A gyepről azonban gereblyézzük le a leveleket, különben bepenészesedhet a fű. Mulcsozáshoz sosem
szabad az avart önmagában felhasználni, mivel vízzel érintkezve tömören
összeállhat, és penész keletkezhet alatta. A gázcsere csökken és a
talaj szabályosan megfullad a mulcs alatt. Ezt megelőzhetjük, ha száraz, levegős anyagokkal (szalma és kéreg) keverjük össze az avart.
Mulcsozás és tápanyag-utánpótlás avarkomposzttal
Az avart komposztálni is lehet, adott esetben földet és meszet kell hozzáadni, ami meggyorsítja a korhadást.
Figyelem! A
rododendronokhoz és azáleákhoz használt komposzt nem tartalmazhat
meszet. A málna, a ribizli, a földiszeder, a szamóca és az egres azonban
szereti a meszes, enyhén savanyú humuszt. Az avarkomposzt már néhány hét múlva alkalmas fás szárú és évelő növények mulcsozására.
Ha a veteményeskerthez akarjuk felhasználni, teljesen komposztálni kell az avart,
mert a cseranyagok gátolják a csírázást. Egy-két év múlva kész a
komposzt, és az egész kertben kitűnően hasznosíthatjuk virágföldként. Ez
a föld a közepes tápanyagigényű növények (hagyma vagy répa)
trágyázására is alkalmas. A nagy tápanyagigényű növényekhez, pl.
káposzta és pünkösdi rózsa vagy szarkaláb, keverés nélkül nem megfelelő.
|
Az avart komposztálni is lehet |
Őszi bevált keverék:
keverjünk össze különböző leveleket, majd adjunk hozzá kevés földet; ha
az avar túl nedves, egészítsük ki aprított szalmával; amennyiben a
veteményeskertben szeretnénk felhasználni, keverjünk bele több aprított
zöldséghulladékot vagy zöldtrágyanövény-maradványt. A fagyok ellen az
ágyásokat 5-10 cm vastagon takarjuk le ezzel a keverékkel. Tavasszal a
maradékot gereblyézzük össze - mulcsozhatjuk vele pl. a fás szárú
növényeket. |
Szalma
A szalma mezőgazdasági
üzemekben keletkezik és gyakran gond nélkül beszerezhető. A gabonák
szalmájának nagyon nagy a szén-nitrogén aránya, gabonafajtától függően
550:1-100:1. Ezért csak nehezen bomlik el, és megköti a nitrogént.
Ezenfelül a szalmában alig van tápanyag, így csekély a közvetlen
trágyázó hatása a kultúrnövényekre. Ráadásul, ha a hagyományos
mezőgazdálkodásból származó szalmát használunk mulcsozáshoz, a
szántóföldről növényvédő és rovarirtó szerek maradványait vihetjük be a
kertünkbe
Gabonatermesztés során pl. a gabonák
stabilitását növelő szárrövidítőket alkalmaznak. Ezek gátolják a
növények növekedését, amitől rövid és zömök lesz a száruk. Mivel ezek
klórtartalmú anyagok, a klórkötések nem bomlanak le, kerti növényeink
növekedésében zavart okozhatnak. Az árpát - mivel a szára eredetileg is
rövid - nem, a tritikálét, a rozsot és a zabot pedig
nem mindig kezelik szárrövidítővel - ezért meg kell kérdezni a gazdát,
hogy milyen szalmáról van szó, és használ-e szárrövidítő szereket. A
legjobb, ha kizárólag ökológiai gazdálkodásból (ahol a gabonák
termesztése során nem alkalmaznak szárrövidítő szereket) származó
szalmával dolgozunk. A szalma további hátránya, hogy
gyakran gyommagvak találhatók benne (különösen az ökológiai
gazdálkodásból származó szalmában), amelyek kihajtanak a kertben, így
kerülhet be a kertbe pl. a bogáncs és a tarackbúza.
A tritikálé a búza és a rozs keresztezéséből létrejött takarmánynövény. Nevét a két növény latin nevének összeillesztéséből kapta: búza (triticum) + rozs (secale) |
A mulcs legnagyobb előnye, hogy levegős szerkezetének köszönhetően alkalmas a fű, a zöldséghulladék vagy a trágya lazítására.
Mulcsozás szalmával
A szalmát különböző
méretű bálákban lehet kapni: vannak körbálák, amelyeket nem lehet gépek
nélkül szállítani, és vannak kisebb bálák, amelyeket termelő és
értékesítő szövetkezetektől és a gazdáktól vehetünk meg. A bálákat
műanyag vagy szizál-madzagokkal kötik össze, amelyek nem kerülhetnek a
komposztba, mivel nem bomlanak le (műanyag madzag), vagy olajjal vannak
átitatva (szizál). Emellett malomüzemekben szecskázott szalmát vagy
pelyvát is lehet kapni, amelyet könnyebb kiszórni és kapálni is lehet
alatta. A szalmát bármelyik évszakban, akár 20 cm
vastagon is kihordhatjuk a területre. Ha csak szalmát használunk a
mulcsozáshoz, meglehetősen vastagon kell felvinni. Mivel levegős és
laza, ha túl vékonyan visszük fel, akkor fény éri a talajt és a
gyommagvak kicsíráznak.
A szalmának nagyobb a tápanyagtartalma, és a bomlás is felgyorsul, ha - miután az ágyáson szétszórtuk - csalánlével locsoljuk meg. A komposztlé (két lapát komposztot oldjunk fel 10 L vízben) is alkalmas lehet erre. A szalma,
néhány kedvezőtlen tulajdonsága ellenére fontos mulcsalapanyag, mivel
nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és jól lehet más anyagokkal is
kombinálni.